Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


17.tétel

2011.12.13

 2325-06

 

17. feladat

Munkahelyén, az Onkológiai Gondozóban felkérték, hogy tartson tájékoztatót a méhnyakrák

 szűrésével kapcsolatban a szűrővizsgálaton megjelentek részére.

Tartsa meg a tájékoztatót!

A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki:

-       a szűrővizsgálatok szerepe és fontossága

-       a nőgyógyászati eszközös feltárás és a kenetvétel célja és menete

-       a vizsgálathoz való előkészítés

-       Papanicolaou kenetkészítés lépései, értékelése

-       az onkológiai gondozásba vétel okai, és feladatai

 

 

Rákszűrés Magyarországon

Magyarországon 2003. óta létezik államilag finanszírozott és szervezett méhnyak szűrő program, mellyel a 25-65 éves korosztály háromévenkénti szűrését próbálják megvalósítani. A három évenkénti szűrővizsgálat "költséghatékony" megoldás.

Szakmai szempontból ideális megoldás, az első szexuális aktust követően évenként elvégzett szűrővizsgálat. 50 éves kor felett és szexuális életet nem élő nők esetében a 3 évenként elvégzett szűrővizsgálat is kellő biztonságot nyújt.  

A szűrés fontossága

Javítja a gyógyulás esélyeit, csökkenti a halálozást, kevésbé radikális gyógymód is gyógyuláshoz vezet

        jó életminőséggel társuló élettartam-meghosszabbodás

        költség-megtakarítás

A negatív eredménnyel járó szűrővizsgálat megnyugtatja a vizsgált személyt

Határesetekben túldiagnosztizálást és túlkezelést eredményez

 

A méhnyakrák szűrés menete

A vizsgálat nem túl kellemes, de többnyire fájdalmatlan és nagyon hasznos. A méhnyakrákot megelőző elváltozások és a rosszindulatú betegség korai szakasza gyakran tünetmentes, vagy csak igen enyhe panaszokkal jár. Ezért a még időben történő felismerés a legjobb módja az egyszerűen csak rákszűrésnek nevezett rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés.

A kolposzkópia - hüvelytükrözés - során az orvos többnyire tizenötszörös nagyítás mellett tekinti meg a látható területeket  - a méhszájat. Ezt követően mintát vesz a méhszáj nyálkahártyájának levált hámsejtjeiből, melyet később gondosan megvizsgál. Ez az úgynevezett citológiai kontroll, melynek során ellenőrzik, nincsenek-e daganatos elváltozásra utaló jelek a méhszáj sejtjeiben. A vizsgálat a Papanicolau-teszttel történik, mely nemcsak a daganatos elváltozásokat, de a gyulladásokat, fertőzéseket is kimutatja.

 

 

 

 

Onkológiai gondozás



 

 

 

 

  

Értékelés

P1, P2: Teljesen egészséges minta, semmilyen kóros elváltozás nem található benne, csak a normál hüvelyflóra baktériumai.

P3: Nem egészen egyértelmű állapotot jelöl, éppúgy lehet rosszindulatú daganat halvány gyanúja, mint gyulladás. Ilyenkor az orvos megismétli a szűrést. Ha a kontroll eredménye ismét P3, akkor szövettani vizsgálat szükséges.

P4: A rosszindulatú elváltozás alapos gyanúját jelenti.

P5: Egyértelmű a diagnózis: tumorsejtek találhatók a mintában.

P4 és P5 esetén szövettani vizsgálattal állapítják meg a daganatos betegség súlyossági fokát, és ezt követi a megfelelő terápia részletes kidolgozása.

Az elfajult sejtek tovább fejlődve betör a kötőszövetbe, ráterjed a hüvelyboltozatra, hüvelyfalra, méhtestre, méhszalagokra, húgyhólyagra, végbélre. A nyirokereken át a kismedencei hasi főverőér menti nyirokcsomókba terjed, a vérereken keresztül távoli áttéteket képezhet a csontokban, tüdőben, egyéb szervekben. Korai felfedezés, időben megkezdett gyógykezelés esetén a környező szervek elpusztítása, a távoli áttétek képződése megelőzhető.

Kezelésében műtéti, műtéti-sugaras, vagy kizárólagosan sugárterápiás módszerek használatosak.